SZÉCHENYI KÁRTYA HITEL

Széchenyi István, a Széchenyi Kártya névadója

Széchenyi István gróf nagybirtokos, a magyar liberális nemesi mozgalom elindítója 1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc gróf a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics gróf leánya Julianna volt. 1809-től részt vett a Napóleon elleni háborúban, 1826-ig a császári hadsereg tisztje.
Életére és munkájára nagy hatással volt Wesselényi Miklóssal 1821-ben kezdődő barátsága, akivel beutazta Európát, a kisázsiai partokat, hazatérve pedig Magyarországot és Erdélyt.
Az utazásai során látottak és tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, s erre megnyerje nagybirtokos osztálya tagjait.
Először lótenyésztéssel foglalkozott, 1822-től lóversenyeket rendezett, és 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet. Az 1828-ban megjelent első könyve címe a Lovakrul.
Részt vett az 1825-27. évi országgyűléseken, ahol egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy létrehozandó tudós társaság céljaira, ezzel megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Az országgyűlés ideje alatt Pozsonyban kaszinót szervezett, amely az 1827-ben megalapított pesti Nemzeti Kaszinó elődje volt. Célja az volt, hogy elősegítse a főurak nemzeti alapon történő politikai állásfoglalásának kialakulását.
1830-ban írta meg a kor legnagyobb hatású könyvét a Hitelt. A felvázolt program az árutermelés növekedésében érdekelt birtokos rétegek korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát, illetve ennek okait tárta fel és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását követelte. Élesen bírálta az ősiséget, a feudális viszonyok felszámolását hirdette. A művet ért számos bírálatra 1831-ben a Világ, majd 1833-ban a Stadium című könyvvel válaszolt.

Széchenyi nagy részt vállalt a gyakorlati tevékenységből is, 1830-tól több gazdasági vállalkozást szervezett, pl. 1831-ben a Duna Gőzhajozási Társaság, 1837-ben pesti Hengermalom, 1841-ben Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában működött közre.

1833-tól királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, 1836-tól a Lánchíd építését. Kossuth 1841-ben megindult lapja, a Pesti Hírlap Habsburg ellenes vonalát kezdettől veszedelmesnek tartotta, ez ellen írta 1841-ben A� Kelet Népe című röpiratot. 1843-tól a Jelenkor című lapban, majd az 1847-ben megjelent Politikai Programm Töredékek-ben támadta Kossuth politikáját.
1848-ban belső kétségeitől függetlenül vállalta a forradalmat és a megalakuló magyar kormányban a közmunka- és közlekedésügyi miniszteri tárcát.
Az egyre zavarosabb politikai helyzet, a fegyveres harc rémképe idegrendszerét felőrölte; 1848 szeptemberében a döblingi elmegyógyintézetbe került, ott élt haláláig.
1857-ben kísérelte meg újból papírra vetni gondolatait. A Nagy Magyar Szatíra kéziratban maradt, de lényeges gondolatait felhasználta a kormány által sugalmazott és a Bach-rendszer eredményeivel dicsekvő röpiratra írt válaszában. A mű 1859-ben jelent meg névtelenül, Londonban  Ein Blick... címmel.
Az ezután következő rendőri vizsgálatot és fenyegetéseket már nem tudta elviselni, és 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjjel öngyilkos lett.


Hitel

Mottó: "A jó hazafi egyszersmind jó gazda is lehet, s kell is lennie,
mert csak a takarékos és jó rendű lehet közönségesen hasznos
s nemcsak lármázó hazafi.
(Széchenyi: Hitel)

A Hitel tartalma és útmutatásai
Birtokainak modernizálása céljából 1828-ban Széchenyi 10000 forintos kölcsönért folyamodott egy bécsi bankházhoz, de kérését elutasították. E személyes élményétől vezéreltetve kezdte vizsgálni a magyar gazdasági és politikai állapotok összefüggéseit, és adta közre 1830 elején a Hitelt, amellyel az érdeklődés közzéppontjába került.
Megállapítása, hogy a magyar földbirtokos szegényebb mint lehetne. A felvirágzáshoz vezető utat csak akkor lehet végigjárni, ha mellőzik az elavult feudális rendszert, a több évszázados, még mindig védelmezni kívánt jogintézményeket.
A földnek nincs igazi értéke, mert nem lehet eladni: a bank nem nyújt hitelt, mivel nem szerezheti meg a nemesi birtokot; akadályozza ezt az ősiség törvénye, és - ha a rokonok mind kihaltak volna - a koronára háramlás joga.
További akadálya a földbirtok szabad adásvételének, hogy azokon kilencmillió jobbágy ("minden terhek türelmes viselője") él és dolgozik odaláncolva, teljes jogfosztottságban.
Széchenyi által javasolt megoldás: el kell törölni az ősiséget, a fiskalitást, sőt attól sem kell visszarettenni, ha a hitelezők dobra verik néhány könnyelmű nemes birtokát.
Meg kell szüntetni a jobbágy és a földesúr függő viszonyát. A modern nagybirtokot nem lehet korszerűtlen, Európa fejlettebb országaiban már rég elfeledett robotmunkára alapozni.
("Se bot, se vessző nem hozott még egy országot is virulásra...").
De el kell törölni a dézsmát és a kilencedet is, mert megölik a jobbágy szorgalmát. Korszerűsíteni kell a közlekedést, szabályozni a folyókat, jó utakra van szükség, meg kell szüntetni az elavult céhrendszert.
Széchenyi a feudális rendszer felszámolását célzó programját az udvarral egyetértésben akarta végrehajtani: ha valaki Algériába vetődne, ott nem "a tengernyi rablás ellen kelne ki, és nem a Dey (az uralkodó) háremét akarná egy nőre szállítani", mert "maga tán egy fejhosszal rövidülne meg". Ezért itthon a Habsburg Monarchia keretei között ne a bécsi udvar abszolutizmusában keressük a hibát, hanem fel kell mérnünk azt a mozgásteret, amely idehaza adottnak vehető.
"Hazánk előmenetele és felemelkedése legfőbb gátjai mi, tehetősebb nemesek vagyunk". Önkritikára, reális látásmódra biztatja nemzetét; e célokat csak a "közértelmesség" terjesztésével lehet elérni. Ezért tör lándzsát a "kiművelt emberfők" számának növeléséért.
A könyv zárómondata szállóigévé vált: "A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!"
(Bertényi Iván-Gyapay Gábor: Magyarország rövid története)


---------------------------------------------------------------


A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezésére - az eredeti elképzeléseknek megfelelően -  várhatóan május végétől indul a Széchenyi-kártya program.
A program célja a mikro-, kis- és középvállalkozások átmeneti likviditási problémáinak kezelése a bankok által kibocsátott vállalkozói bankkártya (Széchenyi-kártya) segítségével. A konstrukció egyszerűbb és gyorsabb eljárást tesz lehetővé azzal, hogy a banki hitelbírálatot az MKIK és a VOSZ irodái készítik elő. A program további előnye, hogy a Hitelgarancia Részvénytársaság 78%-ban készfizető kezességet vállal a vállalkozó hiteltartozásának visszafizetéséért, ami jelentősen mérsékli a vállalkozóval szembeni banki biztosíték-igényt.
A kormány februárban döntött a program megvalósításának állami támogatásáról. A támogatás lehetővé teszi, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes feltételekkel jussanak rövidlejáratú hitelekhez, amelyek kamattámogatást (2002-ben 5, 2003-ban 3 százalékpont) és 50%-os garanciadíj-térítést jelentenek. A program működéséhez szükséges infrastrukturális (számítástechnikai stb.) háttér megteremtése ugyancsak állami támogatással valósul meg.
Az érintett szervezetek, a Gazdasági Minisztérium és a Széchenyi-kártya program lebonyolítására létrejött társaság, a KA-VOSZ Rt., valamint az MKIK, VOSZ, KA-VOSZ Rt.  közötti megállapodások a program megvalósításához szükséges pénzügyi, finanszírozási, infrastrukturális és működési feltételeket biztosítják. A megállapodások eredményeként májusban összesen 50 területi kamarai és VOSZ irodában kezdődik meg a kártyaigénylések fogadása. Tekintettel az érdeklődők nagy számára a területi kamarák várhatóan további 53 településen kapcsolódnak be a tájékoztatási és szervezési feladatok ellátásába.


----------------------------------------------------------------

A program lebonyolítására a VOSZ 20 millió forintos alaptőkével létrehozta a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Részvénytársaságot. A KA-VOSZ Rt. igazgatóságának elnöke az MKIK elnöke, 2 tagja a VOSZ képviselője, felügyelő bizottságának elnöke a VOSZ főtitkára, 2 tagja pedig az MKIK képviselője. A Széchenyi-kártya program megvalósításához - az 1011/2002. (II. 18.) Korm. határozattal - biztosított 340 millió forintos támogatás felhasználását a KA-VOSZ Rt. mint közreműködő szervezet bonyolítja le. Az összegből a mintegy 50 ügyfélfogadó-iroda és egy központ informatikai fejlesztésére, marketingre, és a működési költségek kiegészítésre lesz lehetőség.
Az MKIK és a VOSZ 2002. február 26-án “Ajánlati csomag a Széchenyi-kártya kibocsátására” címmel ajánlati felhívást bocsátott ki a hitelintézetek számára. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. és a Postabank és Takarékpénztár Rt. érvényes ajánlatot nyújtott be. A bankokkal a főbb szerződési feltételekben a megállapodás megtörtént és aláírásra került. A KA-VOSZ Rt. és a hitelintézetek közötti szerződések aláírására pedig várhatóan április folyamán kerül sor.
A Széchenyi-kártya programhoz – az MKIK – VOSZ – és az érintett szervezet előzetes megállapodása alapján - társulhatnak más vállalkozói érdekképviseletek, szakmai kamarák és az agrárkamara is. A kormányhatározat értelmében az érintett munkaadói érdekképviseletekkel február 25-én kezdődtek meg a tárgyalások, az egyeztetések április 3-án folytatódtak. Előrehaladottak a tárgyalások a szakmai kamarákkal, ennek alapján néhány szervezettel várhatóan a közeljövőben sikerülhet a megállapodás aláírása.
----------------------------------------------------------------

A vállalkozók igénylik, hogy az államilag támogatott Széchenyi-kártyás forgóeszköz-hitelkonstrukció megmaradjon, és újabb lehetőségek kapcsolódjanak hozzá – mondta Dávid Ferenc , a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkára a Széchenyi-kártyával kapcsolatos gazdasági fórumsorozat tapasztalatait összegezve. Krisán László, a Ka-VOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint célszerű lenne a konstrukcióhoz kötődő megbízható cégek számára bevezetni a folyószámlahitelt kiegészítő beruházási hitelt is, amely 50 millió forintig biztosítana pénzügyi támogatást a vállalkozásoknak. MTI-Eco

A VOSZ emellett a Széchenyi kártya vonatkozásában is radikális újítást vezetne be. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy 2002-ben még az Orbán-kormánnyal és az MKIK-val kötöttek megállapodást a Széchenyi kártyák kibocsátásra, ami azóta is nagy sikerrel működik a forgóeszköz hitelek finanszírozásánál. Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy a kártyák segítségével az elmúlt 8 évben összesen 720 milliárd forintot helyeztek ki a vállalkozásokhoz. A VOSZ ezt a sikertörténetet folytatná, és azt szeretné elérni, hogy a Széchenyi kártyához egy beruházási hiteltermék is párosuljon, ami gyakorlatilag a Széchenyi kártya ikertestvéreként funkcionálna.

Így élénkítené a gazdaságot a Fidesz

a vállalkozások finanszírozását a Széchenyi Kártya állami kamattámogatásának megemelésével, és egy új beruházási hitelkonstrukció kialakításával javítaná a következő Orbán-kabinet. Annak érdekében, hogy az új konstrukció ne terhelje a költségvetést, uniós forrásokat csatornáznának át a Széchenyi Kártya kiterjesztéséhez. Az jelenlegi kormány szerint azonban a forrásátcsoportosítás uniós szabályokba ütközhet.

Így élénkítené a gazdaságot a Fidesz
Újabb részletek derültek ki a leendő Fidesz-kormány gazdaságélénkítő terveiről: a vállalkozások finanszírozását a Széchenyi Kártya állami kamattámogatásának megemelésével, és egy új beruházási hitelkonstrukció kialakításával javítaná a következő Orbán-kabinet. Annak érdekében, hogy az új konstrukció ne terhelje a költségvetést, uniós forrásokat csatornáznának át a Széchenyi Kártya kiterjesztéséhez. Az jelenlegi kormány szerint azonban a forrásátcsoportosítás uniós szabályokba ütközhet.
Uniós források, többek között a Jeremie mikrohitelprogram átcsatornázásával fejlesztené tovább a Széchényi Kártya hitelkonstrukcióját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kis- és középvállalkozások finaszírozására készített javaslata - tudtuk meg Parragh Lászlótól, a szervezet elnökétől. A javaslatot a Fidesz-kormány várhatóan beépíti gazdaságélénkítő terveibe, legalábbis erről árulkodik az a közös nyilatkozat, amit Orbán Viktor és Parragh László írt alá február közepén a magyar gazdaság talpraállításáról és a kkv-k támogatásáról.
Az MKIK javaslata szerint a Széchenyi Kártya eddig elérhető szabad felhasználású, rövid futamidejű hitele mellett beruházási hitelt is kaphatnának a Széchenyi Kártyához kötődő megbízható cégek. Jelenleg a Széchenyi Kártya 500 ezertől 25 millió forintig igényelhető hitelkeretét csak átmeneti likviditási problémák kezelésére használhatják fel a vállalkozások, vagyis nem tudnak belőle beruházni és vissza is kell fizetni egy, legfeljebb két éven belül.
A beruházási hitelt 5-10 év alatt kellene visszafizetni, a kölcsön felső korlátja pedig 50 millió forint lenne. Ilyen futamidővel és ekkora összegből a hitelhez jutó cégek olyan eszközöket is vásárolhatnának a pénzből, amelyeknél lassabban térül meg a befektetés. Az MKIK elnöke szerint legkésőbb jövő év elejétől vagy második felétől indulhatna el az új konstrukció, attól függően, hogy milyen gyorsan állnak rendelkezésre a források.
Uniós szabályokba ütközhet a kártya továbbfejlesztése
Parragh László elmondta azt is, hogy az MKIK javaslata nem csupán a beruházási hitelkonstrukció kialakításáról szól, ezzel párhuzamosan a jelenleg elérhető szabadfelhasználású forgóeszköz-hitel kamattámogatását is kezdeményezik a leendő kormánynál. Kérdésünkre, mekkora kamattámogatással lehetne folyósítani a Széchenyi Kártyával elérhető hiteleket, Parragh László az új kormány megalakulása előtt nem kívánt konkrét számokat mondani.
Az MKIK elnöke úgy látja, hogy ha a programba sikerül bevonni az uniós forrásokat, akkor a költségvetést sem terheli majd túlságosan az intézkedés. Jelenleg az állam egy százalékpontos kamattámogatást ad a Széchenyi Kártyával felvett hitelhez, ami 1-2 milliárd forinttal terheli meg a költségvetés kiadási oldalát.
Az uniós források átcsoportosítását a vállalkozások támogatására egyébként már a jelenlegi kormánynak is javasolták, azonban a gazdasági minisztérium jogászai úgy találták, hogy ilyen átcsatornázást nem engednek az uniós szabályok. Az MKIK jogászai szerint viszont ezt megengedi az uniós szabályozás - mondta Parragh László.
A Fidesz elnöke ígéretet tett, hogy ha megnyerik a választásokat, a kamarát bevonják a kormányprogram kidolgozásába (Fotó: MTI)
A Széchenyi Kártya kamattámogatásának emeléséhez egyébként az új kormánynak vissza kell majd vonni a Bajnai kormánynak azt a határozatát, amellyel 2011-től eltörölték volna az állami kamattámogatást. A kormány fő indoka a kamattámogatás megszüntetésére az volt, hogy a jegybanki alapkamat csökkenése valamint a piacon elérhető kedvezményes vállalkozói hitelek szükségtelenné teszik az állami támogatás fenntartását.
Az MKIK elnöke ezzel szemben úgy látja, hogy még mindig legalább 2-5 százalékos különbség van a Széchenyi Kártyával elérhető hitel és a bankok által nyújtott egyéb vállalkozói hitelek között, ezért továbbra is indokolt a támogatás fenntartása. Emellett az is az intézmény fenntartása és kiterjesztése mellett szólna, hogy az állam viszonylag kis befektetéssel nagy megtérülésre számíthat, hiszen ez közvetve növeli az áfa- és a társasági nyereségadó bevételeket, a foglalkoztatás javulásán keresztül pedig a személyi jövedelemadó és a járulékbevételeket.
Sikertörténet a Széchenyi Kártya
Közismert jelenség, hogy a bankok a válság begyűrűzése, 2008 októbere óta alig adnak hitelt a vállalkozásoknak, legfeljebb nagyon szigorú feltételekkel. Ezzel szemben a Széchenyi Kártya által elérhető hitelhez két és fél héten belül hozzá lehet jutni, amennyiben 10 millió forintot igényel a vállalkozás, és eddig az összeghatárig ingatlanfedezetet sem kell bevonni.
Mi a Széchenyi Kártya?
A Széchenyi Kártya intézményét 2002-ben, az előző Fidesz-kormány idején indította el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A két szervezet a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását kezdeményezte, melynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített, bankkártyával is elérhető kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak.
A kormány a felvehető hitelhez állami támogatást és állami garanciát biztosított. A gyakorlati feladatok ellátása céljából a VOSZ az MKIK-val közösen 2002. március 4-én megalapította a KA-VOSZ Rt-t.
A konstrukció pénzügyi hátterét öt bank, a Volksbank, az Erste, az MKB, az OTP, a Takarékbank, valamint a takarékszövetkezetek adják. A hitelt jelenleg olyan mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik, melyek legalább 1 éve, 10 millió Ft feletti igénylés esetén 2 éve működnek. A legkisebb igényelhető összeg 500 ezer, a legnagyobb 25 millió forint.
(Forrás: Kavosz.hu)
A Széchenyi Kártya egy sikertörténet - mondta a Hírszerzőnek Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Szerinte a Széchenyi Kártya tulajdonképpen a "tisztességes vállalkozás személyigazolványa", ugyanis komoly feltételeknek kell megfelelnie a kártyát igénylő cégeknek: a nullás APEH és Tb-igazolás mellett rendezett munkaügyi viszonyokat kell felmutatniuk és a mérlegüknek is rendben kell lennie.
Kudarcot vallott a többi program?
A Széchenyi Kártyával szemben a többi vállalkozások támogatására kialakított támogatási forma sokkal gyengébben teljesített az elmúlt években, legalábbis a hitelkihelyezésekről szóló adatok alapján. A Széchenyi Kártyához 2002 óta 125 ezer vállalkozó jutott hozzá, a kihelyezett hitelkeret pedig meghaladta a 730 milliárd forintot. Ezzel szemben az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-ben és 2008-ban összesen 656 vállalkozás tevékenységét hitelezte. A Mikrohitel és a Mikrohitel Plusz program három év alatt mindössze 2 milliárd forintot folyósított 381 vállalkozás számára. Az uniós Jeremie forrás 200 milliárd forintjából pedig csupán 7 milliárdot sikerült kihelyezni.
Az utóbbi konstrukciók tehát jóval kevesebb vállalkozást tudtak elérni, mint a Széchenyi Kártya és jóval kisebb összeggel támogatták őket. A VOSZ és az MKIK szószólói szerint az is komoly probléma, hogy jelenleg a kkv-k támogatását végző intézményi háttér rendkívül szétburjánzó: elemei párhuzamosan, egymást kioltóan működnek, a források szétaprózódtak, aminek köszönhetően a vállalkozásfejlesztési rendszer nem hatékony.
Emiatt egyszerűsíteni kellene a vállalkozások támogatását, amire a Széchenyi Kártya intézményrendszere alkalmas lenne - mondta az MTI-nek Krisán László, a Széchenyi Kártyát működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Hírszerző.hu, 2010. április 20., 11:27 -Máriás Leonárd-


*hirszerzo.hu*
/2010.04.20./

 

Orbán Viktor 29 pontja (12.)

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.